2009. január 12., hétfő

Veled vagyok




Azt hiszed nem tudom, hogy titkon figyeled,
amint ujjai az abrosz morzsái felett
lágyan ide-oda
terelik a szelet?

Vagy amikor lenge köntösében,
a hajnalt engedi be éppen
és a cinkos függöny mögül
ablaküvegében látod pillantásodat...

És a szarkalábak szemei körül
útra kelnek múltad útjain,
eltűnődsz egy percre, -mintha fontos lenne:
hová tűnt a gondosan elosztogatott idő?

Nincsenek megjegyzések: