2008. február 16., szombat

Velem állsz szemben






Te vinnéd, én nem adom. Ha akarnád, inkább eldugom.
Hívod és csábítod, tőlem el-, elszakítod.

Nem érzi , csak sejti, hogy el fog innen menni...
De most még itt marad, mellettem bomlik ki, mint
mikor rügy fakad... és finoman ontja illatát a nyárnak, előbb, - de inkább utóbb -,
majd odaadom a világnak.







Nincsenek megjegyzések: